Tovább a tartalomhoz | Ugrás a navigációhoz

Személyes eszközök
Itt vagyunk: Főoldal Bemutatkozás Kisbabot története
Bekezdések

Kisbabot története

Első említését már az 1222-ből származó iratokban találjuk. Ezek szerint Rouz fia Joachim volt Baboth birtokosa, aki jelen volt az árpási besenyőknek Lukács gróf ellen tett panaszának vizsgálatánál.

Millenniumi kereszt és világháborús emlékmű Címer

1262-ben IV. Béla babothi Ajanduk fiát, Zonukot és unokáit, Andrást és Adorjánt a babothi malom, nemes udvarhely és ehhez tartozó 16 hold föld jogos birtokában megerősíti. Ekkor villa Babuth néven említik a községet. 1547-ben Pok Gáspár, Győr megyei alispán veszi meg Cseszneky Gyögytől Baboth felét. A múlt század elején az Ilyés család volt legnagyobb birtokosa.

A török háborúk alatt lerombolták, úgy hogy már 1619-iki kapu összeírásnál az adózás alól kihagyták, mint elpusztult helységet. Azonban ismét benépesült, mert 1630-ban már újra szenved a patonai kastélyban tanyázó német muskétásoktól, akik kirabolják és felgyújtják.

1700-ban árvíz pusztítja el. Alig heveri ki ezt a csapást, 1748-ban tűzvész hamvasztja el, 1848-ban Jellasics bán hadai fosztogatják ezt a sokat szenvedett falut.

A reformációt az egész vidéken Telekesi Török István terjesztette el, de fő pártfogója a hatalmas Nádasdy-család. Ez a község a XVI. Század második felében Luther követője lett majdnem teljes egészébe. Eleinte a bodonhelyi evangélikus anyagyülekezethez tartozott, és csak a XVII. század elején építettek imaházat. 1636-ban a német muskétások a faluba romboltak, a templomot és a gyülekezetet is feldúlták. 1737-ben már újra épül a templom, azonban a kiküldött bizottság szélesebbnek és magasabbnak találja az engedélyezettnél, s ezért hosszas harcok után a megyei határozat értelmében le kell rombolniuk1757-ben. A gyülekezet ingatlan vagyonát pedig a rábaszentmihályi r. kat. plébánosnak adatja a vármegye, később Eőry Márton kisbaboti ev. lelkész visszapereli nemesi jogon, és a gyülekezetnek visszaadja 1782-ben. A türelmi rendelet idejéig eközben a téti ev. gyülekezethez tartozott és csak 1812-ben építteti fel a ma is meglévő templomot Malatidesz József, a gyülekezet első tanítója, majd lelkésze. Ugyan ő 1818-ban harangot, majd 18220-ban iskola-fundust szerez a z egyháznak. 1857-ben a gyülekezet tanítóházat és iskolát is épít. 1878-ban építi fel a gyülekezet a jelenlegi iskolát. 1911-ben leég a lelkészház, de még ugyanazon évben felépül. A gyülekezet legnagyobb jótevői voltak Illés József és felesége László Zsófia, akik 30 kh. Földet hagyományoztak a gyülekezetnek. A világháborúban anyagyülekezet 17 tagja halt hősi halált, akiknek az emléklét az 1923-ban emelt emlékoszlop őrzi.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2021. szeptember »
szeptember
HKSzeCsPSzoV
12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930